Vegán táplálkozás

Veganizmus

A Gelatiamo Vegán termékcsaládja beilleszthető a különböző vegetáriánus irányzatokat követők étrendjébe. A vegán jégkrémek nem tartalmaznak állati eredetű hozzávalókat.

Ismerjük meg a különböző vegetariánus irányzatokat!

A vegetarianizmus a latin eredetű „vegetabilis”, azaz növényi szóból származik. Ennek a táplálkozási formának – helyesebben inkább életformának – több irányzata van. Valamennyi formájára jellemző, hogy követői a vörös húsokat (sertés, marha, borjú) és a belőlük készülő termékek fogyasztását csökkentik vagy elutasítják. Sokféle különböző irányzat létezik attól függően, hogy mit engednek és mit zárnak ki az állati eredetű élelmiszerek közül.

Flexitariánus

Ennek az irányzatnak a követői nem zárnak egyetlen hagyományos táplálkozásban szereplő élelmiszercsoportot sem, csak csökkentik az állati eredetű alapanyagok (főleg a húsok) arányát, mennyiségét.

Szemi-vegetariánus

A baromfihús és a hal megengedett.

Pollotariánus

A húsfélék közül kizárólag a szárnyasok húsát fogyasztják.

Pescatriánus

Húsfélék közül csak a halak fogyasztása megengedett.

Lakto-ovo-vegetariánus

Követőinek étrendje tej- és tojás fogyasztásával kiegészíthető.

Lakto-vegetáriánus

Növényi eredetű élelmi-nyersanyagok (gabonafélék, zöldségfélék, gyümölcsök, olajos magvak) mellett megengedi a tej és a tejtermékek fogyasztását.

Vegán – szigorú vegetáriánus – táplálkozási forma

Abszolút mértékben kizár bármilyen összetevőt, ami állati forrásokból származik, kizárólag növényi eredetű táplálékok fogyasztását ismeri el.

Makrobiotikus táplálkozás

Az étrend gerincét teljes értékű gabonafélék alkotják, amelyek kiegészülnek zöldségfélékkel, hüvelyesekkel, gyümölcsökkel és olajos magvakkal.

Nyers-vegán

Csak növényi eredetű alapanyagok, ráadásul a növényi élelmiszereket is kizárólag nyers formában lehet fogyasztani. A konyhatechnológia lényegében az áztatásra, szárítása és enyhe (45 oC alatti) hőhatásra korlátozódik.

A vegetáriánus táplálkozás vallási, filozófiai és ökológiai szempontokon túl egészségügyi megfontolásból is egyre több követőre talál. A Kelet- és Délkelet-Ázsiában döntően vallási-filozófiai alapokon nyugvó, ősi tradícióval rendelkezik. A vegetarianizmus több évezredes múltra tekint vissza. Európába valószínűleg Ázsiából terjedt el buddhistáktól, brahminoktól, hinduistáktól, jógiktól. Ismeretes, hogy az időszámításunk előtt 3–4 ezer évvel ezelőtt az ókori Egyiptom papjai nem fogyasztottak húst.

Alapvetően egy jól összeállított, vegyes étrend, amely változatosan, megfelelő arányban tartalmaz zöldségeket, gyümölcsöket, teljes értékű gabonákat, hüvelyeseket, olajos magvakat, sovány tejtermékeket, húsokat, halakat és  amely kiegészül elegendő mozgással, az szolgálja az egészségünk megőrzését és a krónikus betegségek megelőzését. A vegetáriánus étrendi irányzatoknak vannak előnyei és hátrányai is.

A vegetáriánus étrend előnyei közé tartozik például a nagyobb arányú zöldség-, gyümölcs-, teljes értékű gabonafogyasztás, de emellé általában egyéb helyes életmódbeli tényezők is társulnak, mint például az elegendő mozgás. Egyes vizsgálatok azt mutatják, hogy bizonyos megbetegedések (többek között elhízás, szív-, érrendszeri megbetegedések, cukorbetegség, daganatos betegségek) ritkábban fordulnak elő vegetáriánusoknál. Azonban további vizsgálatok szükségesek ebben a témában, hiszen nem mindegy milyen csoporthoz hasonlítjuk a vegetáriánusokat, érdemes a vegyes táplálkozási ajánlásokat valóban betartók és a vegetáriánus étrendet követők közötti különbségeket is megfigyelni.

A megfelelő arányok és mennyiségek minden étrendi irányzatban fontosak, ezért a vegetáriánusoknak is mindenképpen javasolt dietetikus szakember segítségét kérniük az étrend összeállításához, hiszen a megengedőbb irányzatok (ovo-lakto vegetáriánus, lakto-vegetáriánus) esetében is előfordulhat, bizonyos tápanyagok hiánya.  Azonban minél inkább kizáró az étrend az állati eredetű élelmiszercsoportokat tekintve, annál nagyobb a rizikója a különböző tápanyagok hiányának, egy ilyen étrendnél (pl. vegán) már kifejezetten ebben jártas dietetikus tanácsait kell kikérni, aki személyre szabott étrend összeállítás mellett javasol étrend-kiegészítőt, dúsított élelmiszert bizonyos tápanyagok pótlására. Különösen nagy a tápanyaghiány kockázata gyermekek, várandós nők, sportolók körében.

Csengeri Lilla
dietetikus, okleveles táplálkozástudományi szakember